Számos olyan állatokban megtalálható vírus létezik, amely az élelmiszer-fogyasztással nincs kapcsolatban, de az állatok közvetítése révén az emberre veszélyt jelent.

Az állatokra és az emberre egyaránt veszélyes vírusok között a lyssavírusok okozta betegség, a veszettség említendő elsőként. A fertőzés heveny lefolyású, amely halálos kimenetelű agy-gerincvelőgyulladást okoz. Legtöbbször marás, harapás útján terjed, ritkán nyállal vagy fertőzött levegővel. Hazánk nyugati felén ritkán kell számolni veszett állat előfordulásával, de a keleti megyékben még most is magas a betegséget okozó vírus jelenléte a vadállományban.
Szintén jelentősek a nagy ellenálló képességű, himlőt okozó poxvírusok.

A vírus az állatok környezetében évekig megtartja fertőzőképességét. A laboratóriumi állatokban előforduló himlővírusok közül a majom-és tehénhimlővírusok (szarvasmarha, tehén, mókus, rágcsálók, macska, patkány) az embert is megbetegítik. A betegség tünetei általában enyhébbek, és emberről emberre csak ritkán terjednek.
A vírusok másik csoportja, a Hanta-vírusok, világszerte előfordulhatnak házi-és vadonélő állatokban, patkányban, macskában, hörcsögben. Az állattartó helyekre patkányok, illetve ezekkel érintkező macskák hordozhatják be a fertőzést. A fertőző ágens jelen lehet az állatok vérében, vizeletében, bélsarában és az alomban. A fertőzés átvitele fertőzött levegő belégzésével vagy váladékkal való érintkezéssel történik.

Ahhoz, hogy kedvenceinktől a fertőződés veszélyét elkerüljük, oda kell figyelnünk a megfelelő higiéniára, ezért javasoljuk, hogy csak olyan ételt fogyasszunk, amelyhez a házi kedvenceink biztosan nem férhettek hozzá.