A Bacillus családon belül egy másik közegészségügyi szempontból jelentős törzs is létezik, a Bacillus antracis (anthrax), bár e kórokozóval az élelmiszer-higiénia terén csak ritkán kell találkoznunk.

A Bacillus antracis az emlősállatok mindegyikét és az embert is megbetegíti. A fertőzés lehetősége inkább a juh, kecske, szarvasmarha körében állhat fenn. A mikroba oxigénmentes környezetben rendkívül hőstabil, 10 perces forralás vagy 160 fokos száraz hő hatására pusztulnak el. Az anthrax-szal fertőzött állat szőrének, húsának vagy vérének érintése is veszélyes lehet az emberre.
A lépfenebetegséget okozó anthrax többféle úton kerülhet a szervezetbe. Például a levegőben lévő kórokozó a tüdőbe jutva vérzéses tüdőgyulladást idézhet elő. A kór gyors lefolyású, néhány napos lappangás után influenzaszerű tünetet okoz, amelyek egyre súlyosbodnak és 3-5 nap múlva magas láz, hidegrázás, véres köpet, nehezített légzés jelentkezik.
A baktériumok a tüdőhöz közeli nyirokcsomókban szaporodnak, majd a nyirokcsomó vérzése és szétesése révén jutnak el a mellkas többi részébe. A baktérium súlyos esetben sokkot és halált okoz.
Másik lehetőség, ha a kórokozó fertőzött élelmiszerrel jut a szervezetbe. Ekkor az emésztőrendszerben vérzéses, gyulladásos folyamat kezdődik. A fertőzött étel elfogyasztása után 2-5 nappal heves hasi görcsök, hányás, hasmenés, magas láz jellemző.
A lépfene azért is vált hírhedtté, mert ez az egyik olyan kórokozó, mely alkalmas nagy mennyiségű biológiai fegyver előállítására. A baktérium a levegőbe juttatva súlyos kórképeket képes előidézni.

Ezekből adódóan a mikrovilág fertőzőképességét ajánlott kivédeni az immunrendszerünk erősítésének segítségével, melyet elérhetünk a higiéniás szokások betartásával és a megfelelő táplálkozással egyaránt.