A gazda-parazita társulások egy olyan folytonosság mentén alakulhatnak ki, amelyek szélsőségeit a halál és a kölcsönös együttélés jelöli ki.

Az együttélés és a halál sebessége számos tényezőtől függ: így például attól, hogy egy adott fajon belül mennyi lehetséges variáns kórokozó van, és hogyan alakul ki a variánsok közötti versengés.
A fertőzés szempontjából különös jelentősége van annak, hogy miként függ a kórokozó terjedésének esélye a gazda mobilitásától. Ha az átvitel módja lehetővé teszi a kórokozó átjutását a fertőzés miatt immobillá vált gazdáról a fogékony környezetre, akkor az evolúció a pusztító betegség irányába halad. Például a szúnyogok által terjesztett betegségek esetén a kórokozó a nagyon súlyos betegről is tovaterjedhet, hiszen átviteléről a szúnyog gondoskodik. Sőt, a fertőzött súlyos állapota még előnyös is lehet, hiszen ő kevésbé képes elhessenteni a szúnyogot. Ebből az érvelésből világos, hogy miért pusztítóbbak a szúnyogok, cecelegyek, tetvek által terjesztett fertőzések a közvetlen kontaktus útján terjedőknél. Ez az egyszerű költség-haszon terv megmagyarázza, hogy miért annyival ártalmasabb a malária, sárgaláz, álomkór, mint a légúti fertőzés, (nátha), ami tipikusan tüsszögéssel és orrcsorgással jár.

A szúnyogokat és egyéb szervezeteket, amelyek a kórokozókat gazdáról gazdára viszik, vektoroknak nevezzük, a betegségeket pedig vektorral terjedőknek. A vektorral terjedő fertőzések, mint például a sárgaláz, malária, álomkór, a nagy gyilkosok közé tartoznak.

De még a viszonylag szelídebbek is súlyos betegséget okoznak és immobilizálják az érintetteket. Ilyen például a denguevírus, amelyet csönttörő láznak is neveznek, hisz a fájdalom olyan, mintha a fertőzött csontjai eltörnének, de a megbetegítettek csak 1%-át öli meg.

A fertőzés az Egyenlítőtől mindkét irányban 25 szélességi foknyi széles sávban terjedt el, így jelen van Indiában, Ázsiában, Afrikában és Mexikóban.

Az ember akaratlanul is képes „kulturális vektorokat” teremteni, amelyek az immobilizált betegről továbbviszik a fertőzést ugyanúgy, mint a szúnyogok viszik tovább a maláriát. Ha a vízforrások védelme nem megfelelő, a ruha és ágynemű mosása fertőzheti a vizet és így emberek százait.

 A tisztított vízzel nem ellátott régiókban tíz gyerek közül egy biztosan fertőzés áldozatává válik: ahhoz, hogy a kórokozók terjedését elkerüljük, immunrendszerünk megfelelő erősséggel kell, hogy működjön – ezért szükséges, hogy étrendje tartalmazzon minden olyan vitamint és ásványi anyagot, mely az egészséges életműködéshez szükséges –, valamint kellőképpen ügyelnünk kell a higiénia betartására.