Néhány évvel ezelőtt derült fény arra, hogy egyes mikroorganizmusok összefüggésbe hozhatók a gyomor-és nyombélfekély kialakulásával.

A Helicobacter baktériumot korábban még nem hozták összefüggésbe az állatvilággal, azonban az elmúlt években kiderült, hogy állatról emberre terjedő kórokozóval állunk szemben.
A H. pylori jelenleg a legelterjedtebb gyomor-bélrendszeri kórokozó. A vizsgálatok szerint átlagosan az emberek 50%-ban van jelen. Hazánkban a felnőttek 60%-a hordozza a baktériumot. Tekintettel a magas fertőzöttségi arányra, a mikroba a külföldi kutatócsoportok tudományos témájává vált.
A fertőződés legtöbbünknél már gyerekkorban megtörténik, majd a szervezetben a mikroba tünetmentesen él tovább. A fertőzéssel kapcsolatba hozható kórképek megjelenési ideje előre nem tervezhető. A baktérium jelenléte még nem elegendő egy-egy adott betegség kialakulásához, ezért feltételezhető, hogy az immunrendszer állapota is befolyásolja a folyamatot. A kórképek között a gyomorfekély, gyomorrák és egyéb gyomorbetegségek egyaránt előfordulnak. Leggyakrabban a fekélybetegség kialakulása diagnosztizálható.
A klasszikus fekélybetegség a gyomor nyálkahártyájának krónikus gyulladásával jellemezhető.

A betegség általában kiújulási hajlammal társul. Mind a gyulladást, mind a kiújulási hajlamot a H. pylori számlájára írják.

A baktérium minden jel szerint csak akkor képes kórképet előidézni, ha a nyálkahártya-immunitás meggyengült. Ez előfordulhat lelki okok miatt is: ismert összefüggésben áll, hogy az emésztőszervi fekélyek pszichoszomatikus jelenségekre is visszavezethetők, vagyis a baktérium mellett a lelki tényezők is fontosak. Ahhoz azonban, hogy ezeket az emésztőrendszeri problémákat elkerülje, gondosan ügyelnie kell a táplálkozására is.