A hepatitisz-B-t a hepatitiszvírusok B csoportja okozza. Betegség csak akkor alakul ki, ha a vírus a vérbe kerül. A fertőzést olyan embertől lehet elkapni, aki hepatitisz-B-fertőzésben szenved, vagy korábban fertőződött a vírussal, amely a szervezetében tartósan megmaradt.

Fertőzött véren kívül egyéb testnedvvel, spermiummal, hüvelyváladékkal is terjed. Szülés során anyából gyerekbe is átkerülhet a vírus.
Régebben a hepatitisz-B vírussal fertőzött vér elsősorban vérátömlesztések során kerülhetett a szervezetbe. Ez ma már szinte kizárt, mert a véradókat rendszeresen vizsgálják.

A fertőződés főként intravénás kábítószer-használók körében közös tű, tetoválás, testékszer-behelyezés során nem steril eszközök használatával következhet be.

A világon 300 millió olyan ember él, akinek a vérében jelen van a hepatitisz-B vírus. Különösen elterjedt a Távol-Keleten, Afrikában és Dél-Amerika egyes részein.
A fertőződést követően 60-180 nap múlva fejlődnek ki a tünetek. A hepatitisz-B vírus heveny és krónikus májgyulladást egyaránt okozhat a vírus szaporodásától függően. Kezelés nélkül a betegek 30%-ban májzsugor, májrák fejlődik ki. A B-vírust hordozó emberekben a májrák kialakulásának kockázata jelentősen fokozódik!

A fertőződés kockázata néhány fontos szabály betartásával minimálisra csökkenthető.

A legbiztosabb védelmet a védőoltás biztosítja. Nem állandó szexuális partner esetén óvszer használata javasolt. Olyan személyes holmit, ami vérrel fertőződhet, sose osszunk meg mással.