A Brucella nemzetség kórokozói szintén figyelmet vívtak ki maguknak: A B. melitensist még sem állatból, sem emberből hazánkban nem mutatták ki, de az importjuhokkal és tejtermékekkel mégis jelentős a mikroba behurcolása.

A Brucella állatoknál sterilitást, nemzőképesség-csökkenést és abortuszt okoz. A betegség a szarvasmarhától, sertéstől, birkától és kutyától kapható el. A férfiak négyszer gyakrabban betegszenek meg, mint a nők. A kórokozó a nyers hús kezelése, a nem pasztőrözött tej fogyasztása után terjedhet át az emberre.
A fertőzés tünetei hasonlóak az influenzához, de lefolyásuk elhúzódóbb. A fertőzést követően gyengeség, fejfájás, láz, hidegrázás, étvágytalanság és súlycsökkenés is előfordulhat.
Hazánkban a fertőzést már felszámolták, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de más országokból a betegség behurcolható.
Annak ellenére, hogy a brucellózis jelentősége csökkent, újabban a Brucella canis nevű mikroba külföldön állatra és emberre is veszélyes kórokozóként tűnt fel. A megújult mikrobák a kutyák szaporodását, valamint az ember és a házi állatok kontaktusát használják fel terjedésükhöz.

A brucellózis tehát a visszaszorított fertőzések közé tartozik, bár nem zárható ki teljesen, hogy azokon a helyeken, ahol előzőleg sikeres mentesítést végeztek, újra előforduljon.

A globális kereskedelem, az állattartási technikák módosulása és a házi kedvencek szerepének növekedése kedvezhet a Brucellák szaporodásának, így a megkezdett harcot továbbra is folytatni kell ellenük.
 
Ezekből adódóan a mikrovilág fertőzőképességét ajánlott kivédeni az immunrendszerünk erősítésének segítségével, melyet elérhetünk a higiéniás szokások betartásával és a megfelelő táplálkozással egyaránt.