A Clostridiumok mellett az egyik legrégebben ismert mikrobacsoportot képezik a Bacillus nemzetség tagjai: 40-50 fajuk ismert, melyeket mikroszkópos kép alapján lehet megkülönböztetni.

A Bacillus cereusnak (B.cereus) élelmiszer-higéniai jelentősége a legnagyobb. Széles körben elterjedt kórokozó, mely megtalálható a levegőben, talajban, vízben, porban, állatok szőrzetében. 8 és 55 fok között képes szaporodni, só tűrése és savas környezethez való alkalmazkodó képessége is jó. A mikroba bizonyos sejtszám felett betegíti meg a legyengült immunrendszerű szervezeteket. A fertőzéshez 100 milliós nagyságrendű jelenléte szükséges az élelmiszer egy grammjában. A tüneteket egy fehérjeszerű anyagcseretermék okozza, amely mérgező hatású. Az anyag bediffundál az élelmiszer mélyebb rétegeibe is, és megfelelő mennyiség esetén mérgezést idéz elő. Bár maga a baktérium kevésbé hőálló, a méreganyag meglehetősen hőstabil, így a hűtőben sokáig tárolt élelmiszerek ismételt felhevítésekor bár a fertőzőképes sejtek elpusztulnak, viszont a méreganyag megmarad és betegséget okoz.

A kórokozó lappangási ideje a szervezetben 8-12 óra, majd megjelennek a fertőzés tünetei: hányás, hasmenés, hasi fájdalmak. A betegség nem jár lázzal. A fertőzés forrásai lehetnek a tej és tejtermékek, húsfélék, tészták, sütemények, fűszerek, cukor és rizs. A baktérium általában a talajból kerül az élelmiszerre, majd kedvező körülményeket (fény, hőmérséklet) találva szaporodni kezd, mely legtöbbször a hőkezelés nélküli vagy sokáig hűtőben tárolt termékeknél figyelhető meg.

Ezekből adódóan a mikrovilág fertőzőképességét ajánlott kivédeni az immunrendszerünk erősítésének segítségével, melyet elérhetünk a higiéniás szokások betartásával és a megfelelő táplálkozással egyaránt.