Az emberre veszélyes állatbetegségek tanulmányozásakor nem elsősorban a lakásban tartott, hanem az emberi táplálkozás céljából tenyésztett haszonállatok érdemelnek figyelmet.

Korántsem közömbös tehát, hogy a tenyésztett állataink milyen körülmények között élnek, mivel táplálkoznak, és milyen betegségeken esnek át.

Az egyes fertőzések kialakulásában fontos szerepet játszanak a mikroorganizmusok változásai, mutációi és az állattartási technikák változásai.
Földünkön az összes halálozás 32%-át fertőzések okozzák. Járványok idején a fertőzések terjedése szervezetről szervezetre természetes úton fokozódik, így egy-egy kórokozó huzamosabb idejű fennmaradása esetén ellenálló, világjárványt előidéző fertőző mutáns kórokozók fejlődhetnek ki.

Ha az idő és a körülmények engedik, a mikrobák tökéletesítik fegyvertárukat, és a korábbinál nagyobb pusztító erővel támadnak.

A fertőzés erősödése folyamatos is lehet, amikor megszakítás nélkül zajlik a fertőzés, és ezután más országok területére is kiterjed.
A korábban ártalmatlannak számító mikrobák egy része feltételesen kórokozóvá válik, azaz megfelelő körülmények között nagyobb a szaporulatuk és egészségkárosodást okoznak.

Emellett több, nem kórokozó mikrobafajon belül létrejöttek genetikailag módosult kórokozó törzsek. Nemcsak a madarak, kutya, macska háziasítható, hanem a mikrobák is ugyanígy képesek idomulni az emberi környezethez.

A probléma azonban akkor kezdődik, amikor az emberi világhoz szokott kórokozó törzsek nem akarnak lemondani fertőző képességükről, és a modern életet élő ember és állat szervezetében kívánnak élni és fertőzni. Ennek a folyamatnak lehetünk tanúi a mai világban.