A közönséges nátha a leggyakrabban előforduló fertőzés. A náthát vírusok okozzák, amelyekből számos fajta van. Szervezetünket ekkor tartsuk melegen és igyunk sokat.

Nátha esetén legtöbbször láz is jelentkezik, mely a szervezet védekező reakciója, amelyet legtöbbször valamilyen bakteriális, vagy vírusos fertőzés válthat ki. A legtöbb mikroorganizmus nehezen viseli el a 38 Celsius foknál magasabb hőmérsékletet, így azután az immunrendszer sejtjei könnyebben el tudnak velük bánni. A testhőmérséklet emelkedésével együtt fokozódik a szervezet anyagcseréje. Ennek következtében az enzimek segítik az immunrendszer sejtjeinek munkáit. Ez fontos a beteg szövet vérellátásának javítása és a gyógyulás szempontjából.

A tífusz fertőző betegség, amelyet a Szalmonella typhi nevű baktérium okoz. A kórokozó széklettel és az azzal szennyezett, fertőzött vízzel terjed. A fejlett országokban járványok manapság gyakorlatilag már nem fordulnak elő, azokban az országokban, ahol rosszak az egészségügyi viszonyok, ez a betegség még mindig problémát jelent. A fertőzés hetekig eltart, hasmenéssel, fejfájással és magas lázzal jár. Ha a megfelelő kezelés elmarad, halállal is végződhet.

A tífusz ellen van védőoltás, amelyet háromévenként meg kell ismételni. Teljes védelmet az oltás sem ad, ezért a higiéniás óvintézkedésekre a beoltottaknak is ügyelniük kell.

Immunrendszerünket nemcsak a fertőzések, de a szennyező anyagok is próbára teszik. A legtöbb káros vegyi anyag nem okoz akut mérgezést, és nem vezet a szervek azonnali károsodásához, de ahogy a fertőzések is, folyamatos terhelést jelentenek sejtjeinknek akadályozva ezzel az immunrendszer munkáját. Azonban ahhoz, hogy immunrendszere megfelelő mértékben egyensúlyozni tudja a betegségeket, szükséges, hogy pótolja a szervezetéből hiányzó vitaminokat és ásványi anyagokat.