A vírusok, gombák, baktériumok és protozoák egyaránt fontos csoportjai a mikroorganizmusoknak és a velük kapcsolatos ismeretanyag közegészségügyi szempontból egyaránt jelentős.

A mikrobiológiában a fertőzés előidézésére képes mikroorganizmusokat kórokozó vagy patogén mikrobáknak, az általuk előidézett megbetegedést fertőző betegségnek nevezzük. A kórokozók leggyakrabban paraziták, vagyis a megtámadott gazdaszervezettel együtt élve végzik a káros tevékenységet.

Vannak ettől eltérő formák is, pl. a Clostridium tetani, amely csak oxigén nélküli környezetben, sebek mélyén, elhalt szövetekben szaporodva válik kórokozóvá.

A Clostridium botulinumnak pedig nem a szervezetben való szaporodása, hanem méreganyaga vált ki súlyos betegséget.
A fertőző betegség a mikroba támadásának és a szervezet védekezésének eredménye. A fertőzés csak a betegség előfeltétele, de még nem feltétlenül jelent megbetegedést. A betegség létrejötte és lefolyása ugyanis függ mind a kórokozó jellegétől és erejétől, illetve a megtámadott szervezet ellenálló képességétől és reakcióitól. Ez az oka annak, hogy egyes fertőző mikrobák nem mindenkit betegítenek meg, emellett a tünetek is igen változatosak lehetnek az egyéni adottságtól függően.
Kórokozókat minden mikrobacsoportban találunk. A növényeknek, rovaroknak és más alacsonyabb rendű állatoknak éppúgy vannak kórokozói, mint a meleg vérű állatoknak és az embernek. A kórokozó mikrobák terjesztője lehet szél, víz, élelmiszer, légy, szúnyog, bolha, madár vagy maga az ember is.

Ezekből adódóan a mikrovilág fertőzőképességét ajánlott kivédeni az immunrendszerünk erősítésének segítségével, melyet elérhetünk a higiéniás szokások betartásával és a megfelelő táplálkozással egyaránt.